A nyugdíjkorhatár emelésével és a népesség idősödésével az 45-65 éves generáció egyre nagyobb mértékben van jelen a munkaerőpiacon. Az életkorkezelési stratégia keretében végzett tanácsadás hozzájárulhat ahhoz, hogy ez a növekvő jelenlét kölcsönös előnyt jelentsen mind a szervezetek, mind pedig a munkavállalók számára. Az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP) 2015 januárjában e témakörben adta ki Increasing the Value of Age (Az életkor értékének növelése) című jelentését.
Az idősebb munkavállalók előnyei
Az idősebb munkavállalók óriási értéket képviselnek tapasztalataik, készségeik és az évek alatt összegyűlt tudásuk révén. Szakmai előmenetelük során azonban olyan kihívásokkal kell megküzdeniük, mint bizonyos tudáselemek elavulása, egészségügyi korlátok vagy a személyes prioritások megváltozása. Az életkorkezelési stratégia abban segít, hogy a cégek a lehető legjobban tudják hasznosítani az idősebb generáció aktivitásában rejlő lehetőségeket, ugyanakkor a munkavállalók számára is az igényeikhez alkalmazkodó környezetet hozhassanak létre.
Az életkorkezelési menedzsment egyelőre nem elterjedt eszköz az EU tagállamokban. Az idősebbek munkavállalását a legtöbb helyen országos szintű intézkedésekkel, többek között pénzügyi ösztönzőkkel, antidiszkriminációs eszközökkel, illetve a nyugdíjkorhatár emelésével szabályozzák. Azonban ennél többet is lehet tenni: az élethosszig tartó tanulás, a képzés és fejlesztés, a rugalmas munkaidő, az egészségvédelmi és munkavédelmi szabályozások, a nyugdíjba való átmenet, áthelyezés és a szakmai fejlődés segítése akár EU-s, nemzeti vagy vállalati szinten is segíthet a lehető legtöbb előnyt kiaknázni.
A jelentés a statisztikai és rendszerelemzéseken kívül azt is bemutatja, hogy vállalati szinten hogyan dolgozható ki és vezethető be az életkorkezelési stratégia, valamint hogy milyen eredmények várhatóak az ilyen stratégiák alkalmazásától.
Az idősebb munkavállalók megoszlása a munkahelyeken
Vannak olyan országok, ahol az 55-65 éves korcsoport több mint 55%-a dolgozik (ilyen például Dánia, Németország, Ciprus, Finnország és az Egyesült Királyság), és vannak olyan országok, ahol az aktivitási ráta kisebb, mint 35% (ilyen például Málta, Szlovénia vagy Magyarország.)
Foglalkoztatási ráta nemek és országok szerint, az 55-64 éves korosztály dolgozó tagjaira vonatkozóan (2012),
Eurostat Munkaerő Felmérés; foglalkoztatási arány nem, kor és nemzetiség szerint.
Forrás: Eurostat munkaerő-felmérés
Az Európai Bizottság egy nemrégiben készült kutatása azt mutatja, hogy a legtöbb 50 éven felüli munkavállalót a kis- és mikrovállalatok foglalkoztatják, és az 50 éven felüli munkavállalók legkisebb mértékben a nagyvállalatoknál vannak jelen. Ez globális tendencia. Ami az idősebb munkavállalók szektorok szerinti megoszlását illeti: a legalacsonyabb mértékben a feldolgozó- és a vendéglátóiparban vannak jelen, és az oktatási és ingatlanpiaci ágazatban dolgoznak a legtöbben.
Az idősebb emberek kevésbé vesznek részt képzésekben
A felnőttoktatásban részt vevők megoszlása két korcsoport tekintetében (2011), Forrás: Az Eurostat munkaerő-felmérésén alapuló számítások, 2011.
A felnőttoktatásban részt vevők megoszlása két korcsoport tekintetében (2011), Forrás: Az Eurostat munkaerő-felmérésén alapuló számítások, 2011.
Az életkorkezelési stratégia egyik eszköze az élethosszig tartó tanulás, képzés és fejlesztés. A 2011-es Eurostat munkaerő-felmérés arról számol be, hogy míg az összes munkavállaló 41%-a, addig az idősebb munkavállalóknak csupán 26%-a vett részt formális vagy nem-formális oktatásban-képzésben a kutatást megelőző 12 hónap során. A cégek általában kevésbé tartják fontosnak az idősebb dolgozók képzését, holott az idősebb dolgozók tanulása elé kevesebb akadály gördül: kevesebb a családi kötelezettségük, több erőforrást tudnak a tanulásra fordítani, és kevésbé okoz gondot számukra a mindennapi munka és a tanulás összeegyeztetése.
Okok, melyek miatt az idősebb munkavállalók kisebb mértékben vesznek részt képzésekben, Forrás: Eurostat, AES (felmérés a felnőttképzésről), 2011
- Okok, melyek miatt az idősebb munkavállalók kisebb mértékben vesznek részt képzésekben, Forrás: Eurostat, AES (felmérés a felnőttképzésről), 2011
Országonként változik, hogy milyen fő okokat jelölnek meg az emberek a képzésben való részvétel akadályaként. Az egészséget és az életkort mint akadályt Németországban a válaszadók 7,8%-a jelölte meg, míg Magyarországon 63,9%-uk. A képzés kiadásai is jellemzően inkább a kelet-európai országokban jelentenek nagyobb gondot.
Munka közbeni tanulás az idősebb generációknál
Bár az idősebb munkavállalók a formális oktatásban kevésbé vannak jelen, de nagy számban vesznek részt kevésbé dokumentált tanulási folyamatokban, a munkahelyeken. Egy 2010-es tanulmány szerint (Schalk és Woerkom) az idősebb munkavállalók nagyobb arányban vesznek részt munkahelyi, munka közbeni tanulásban, mint fiatalabb társaik.Ezenkívül, minél kisebb egy vállalat, annál kevésbé van jelen a formális tanulás, és annál nagyobb szerepet tölt be a nem-formális, munka közbeni tanulás. Az Európai Unió ezen okok miatt is üdvözli azokat a lépéseket, amelyek a munka közbeni, nem-formális tanulás eredményeinek elismerésére irányulnak.
Az idősebb munkavállalók nemcsak mint tanulók, de mint tutorok is sikerrel járulhatnak hozzá a vállalatok működéséhez. Részt vehetnek a fiatalabbak felkészítésében, így vállalatspecifikus ismereteik és szakmai tapasztalataik nem vesznek el. Franciaországban az 55 éven felüli munkavállalók fiatalabb kollégáik tutorai lehetnek, és az oktatási feladatokért járó fizetéshányadukat az állam fedezi.
A teljes, angol nyelvű jelentés az alábbi linken található: Increasing the Value of Age
