„Az oktatási-képzési intézmények és a társadalmi szereplők összefogása nem csak egy lehetőség, hanem elengedhetetlen feltétele a készségilleszkedési zavarok csökkentésének, továbbá a nem foglalkoztatott, és oktatásban, képzésben sem részt vevő, ún. NEET fiatalok helyzetének javításának” – jelentette ki James Calleja, az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ, a Cedefop igazgatója a görög elnökség szakképzési konferenciáján.
A március 26-án Athénban tartott konferencia lehetőséget biztosított a részvevő tagországok részére, hogy megismerjék azokat a jól működő szakképzéssel kapcsolatos szakpolitikákat, amelyek a készségilleszkedési zavarokat a munkahelyi tanuláshoz kapcsolódó eszközökkel sikeresen kezelik.
Calleja kiemelte, hogy a szakképzés minőségének fejlesztését szakpolitikai prioritásként kell kezelni, hiszen a képzési keretrendszer minden szintjén megjelenik, hatalmas potenciált rejtve magában. Fontos lépés, hogy az oktatás és a munka világa, melyek között eddig nem sok átjárás volt, közel kerüljenek egymáshoz. Ennek érdekében elengedhetetlen a szakmai alapképzés (initial vocational education and training – IVET) fejlesztése a kormányok, szociális partnerek, munkaerőpiaci szereplők és a képzési intézmények összefogásán keresztül. Szilárd és jól működő szakmai alapképzés nélkül lehetetlen minőségi szakmai továbbképzést és felsőfokú szakképzést működtetni.
A készségilleszkedési zavarok és az azok kezelésére szolgáló munkahelyi tanulás kérdéséről szólva a Cedefop vezetője kiemelte, hogy „mielőtt az oktatási és képzési rendszer reformjába kezd bárki is, elengedhetetlen, hogy tisztába legyen a munkaerőpiac igényeivel, a készség-kereslettel. Az oktatási reformoknak együtt kell járniuk a gazdasági és szociális fejlesztési stratégiákkal, nem szabad őket elszigetelten kezelni.” Calleja kiemelte, hogy a meglévő európai eszközök és keretrendszerek szilárd alapot biztosítanak a reformoknak.
A Cedefop eddig is hatékonyan támogatta az Európai Bizottságot és a tagállamokat a munkaerőpiaci igények és a szakképzési rendszerek összehangolása területén. 2015-ben a tervek szerint ún. szakpolitikai műhelyek szervezésre kerül sor, melyek célja a résztvevők közötti tapasztalatcsere és tudásmegosztás elősegítése, elsősorban a stratégiai fontosságú intézményi kezdeményezések vonatkozásában.
