Uniós célkitűzés, hogy 2020-ra legyen 10% alatt a korai iskolaelhagyók aránya, vagyis azon 18-24 éves fiataloké, akik nem rendelkeznek középfokú végzettséggel és emellett nem vesznek részt semmilyen oktatásban vagy képzésben.
Bár a korai iskolaelhagyás problémaköre leginkább az oktatási rendszeren keresztül válik láthatóvá, valójában a társadalmi rendszer, a gazdaság működése, sőt az egyén helyzete is legalább ekkora szerepet játszik a döntésben.
2011-ben 153 billió euró költség jelentkezett Európában a korai iskolaelhagyás révén
Ez az összeg európai uniós tagállamok együttes GDP-jének 1,2%-a. A korai iskolaelhagyás révén felmerülő költségek Európában nagyobb összeget tettek ki, mint az Európai Unió költségvetése mezőgazdasági támogatásokkal, strukturális alapokkal, intézményfenntartásokkal együtt.
A korai iskolaelhagyók nem rendelkeznek olyan szintű készségekkel és ismeretekkel, amik a jelenlegi, a tudásintenzív termelésen alapuló gazdaság számára szükségesek. A tudásintenzív ipar számára olyan készségek és ismeretek kellenek, amik lehetővé teszik a folyamatos fejlődést, az élethosszig tartó tanulást, a technológiai újítások megismerését, megértését és alkalmazását, az ismeretterületek közötti váltást.
Magas társadalmi költségek és lassabb gazdasági növekedés
Ha magas a korai iskolaelhagyók aránya, akkor ez egyrészről lassítja a gazdasági növekedést, másrészről a társadalmi költségeket is okoz: munkanélküli és szociális ellátást kell nyújtani az elhelyezkedni nem tudó embereknek, akiknek magasabbak lesznek az egészségügyi költségeik, és magasabbak lehetnek a bűncselekményekkel kapcsolatos költségek is. Mindezek felett pedig a társadalmi ellátórendszertől való függés, és a korai iskolaelhagyás is generációról generációra is újratermelődhet.
Magyarországon azon szülők gyermekei, akik nem rendelkeznek középfokú végzettséggel 92,7%-ban élnek szegénység és társadalmi-gazdasági kirekesztettséggel fenyegetett helyzetben, míg középfokú végzettséggel rendelkező szülők gyermekei 43,2%-ban, a felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők gyermekei csupán 11,5%-ban. Az uniós átlag 62,2% a középfok alatti végzettséggel rendelkező szülők esetén, 32,2% a középfokú végzettségűek és 10,5 a felsőfokú végzettségűek körében.
A korai iskolaelhagyás következményei egyéni szinten
- Magasabb munkanélküliség, kevésbé biztos munkahely, kevesebb jövedelem
- A korai iskolaelhagyók körében mért munkanélküliségi ráta 41%-os volt 2013-ban, míg a fiatalok munkanélküliségi rátája 23,5% volt az unió területén.
- Rosszabb fizikai és mentális egészségi állapot
- Kevésbé aktív állampolgárok
- A hátrányos helyzet átörökítése a következő generáció számára
Mely rétegeket érint leginkább a korai iskolaelhagyás?
Rossz szociális helyzet
A legszorosabb összefüggés a korai iskolaelhagyás és az egyén hátrányos társadalmi-gazdasági helyzete között, illetve a szülők alacsony iskolázottsága, különösen az anya iskolázottsága között figyelhető meg. A korai iskolaelhagyás gyakoribb hátrányos helyzetű régiókban, kisebb városokban, illetve a végzettség vagy szakma típusa, a származás (kisebbségi vagy migráns háttér), az alacsony jövedelem és iskolai végzettség keveredésével kialakuló gettósodó területeken.
Migráns, menekült vagy betelepülő háttér
Az EU területén átlagban magasabb a migráns helyzetben lévők, külföldön születettek között a korai iskolaelhagyók aránya, de nem állnak rendelkezésre teljesen megbízható adatok az összefüggés feltárásához.
Olaszországban, Ausztriában, Horvátországban, Svájcban, Szlovéniában és Görögországban 3-szor-5-ször nagyobb az esélye egy külföldön született személynek arra, hogy korai iskolaelhagyó legyen, Franciaországban, Finnországban, Svédországban, Olaszországban és Belgiumban kétszer nagyobb az esélyük a többi tanulóval összehasonlítva.
Az Egyesült Királyságban a migráns hátterű tanulók jobban teljesítenek, mint az átlag. Dániában, Írországban és Hollandiában kevés különbség jelentkezik ugyan, de a második generációs migránsoknak kimutathatóan alacsonyabb az iskolai végzettségük, mint az átlag.
Összefüggésként az állapítható meg, hogy a család társadalmi-gazdasági státusza sokkal nagyobb mértékben játszik szerepet a korai iskolaelhagyásban, mint a migráns háttér.
Gender: a férfiak gyakrabban válnak korai iskolaelhagyókká
Az unió területén a férfiaknak kétszer nagyobb az esélyük, hogy korai iskolaelhagyókká váljanak, mint a nőknek. Egyedül Bulgáriában és a csatlakozásra váró Törökországban magasabb a nők aránya: Bulgáriában 0,4%-kal, míg Törökországban 4,9%-kal. Törökországban a nők rendszerint nem tanulnak tovább, és ha igen, akkor gyakrabban hagyják félbe a tanulmányaikat, ami egyszerre következménye a családi faktoroknak, a nők szűkebb munkaerőpiaci részesedésének, és a lányokkal szemben támasztott kulturális elvárásoknak.
Bár az unióban magasabb a férfi iskolaelhagyók aránya, ám minél magasabb társadalmi-gazdasági helyzetű iskolaelhagyók adatait elemzik, annál kiegyenlítettebb a férfiak és nők aránya.
Milyen hatással van a munkaerőpiac a korai iskolaelhagyásra?
A munkaerőpiaci kereslet erős húzó hatást tud kifejteni, mint például Görögországban a turizmus, ami vonzó lehetőséget nyújt a középfokú végzettség nélküli embereknek is.
A magas munkanélküliség egyszerre tud tolóhatást és húzóhatást is kifejteni. Azokban az országokban, ahol magas a fiatalkori munkanélküliség, ott rendszerint alacsonyabb a korai iskolaelhagyók aránya. Ám azokban az országokban, ahol magas a felnőtt korúak körében a munkanélküliség, ott magasabb a korai iskolaelhagyók aránya is.
Erős tolóhatást tud kifejteni az, ha a magas munkanélküliségű területeken azt tapasztalják a tanulók, hogy a tanulás és a képzettség megszerzésével könnyebb a boldogulás.
Korai iskolaelhagyás és oktatási rendszer
Évismétlés
Longitudinális vizsgálatok révén derítették ki az évismétlés és a korai iskolaelhagyás közötti összefüggéseket, ha azok más tanulói szintű gondokkal (alacsony önértékelés, viselkedésproblémák, alacsony iskolai teljesítmény), vagy más családi szintű problémákkal (az anya alacsony iskolai végzetsége) jártak együtt. Vagyis az évismétlés pont azoknak árthat, akik amúgy is a legnagyobb kockázatnak vannak kitéve. Több kutatás is rávilágított arra, hogy a középfokú intézményekben az évismétlés a korai iskolaelhagyás előrejelzője, illetve nem teljesen bizonyos az sem, hogy az évismétlés mindig elősegíti a jobb iskolai teljesítményt.
Európában a legnagyobb arányban Belgiumban ismételnek évet a tanulók (36,1%), Spanyolország, Portugália és Luxemburg szintén 30% fölötti aránnyal rendelkezik, Franciaország, Hollandia 30% körül van, Németország és Svájc 20% körül. A legalacsonyabb arányok (3% alattiak) Horvátországban, Litvániában, az Egyesült Királyságban és Izlandon, valamint Norvégiában (0%) találhatók.
Iskolai szegregáció
Azok az iskolarendszerek rendelkeznek a legrosszabb tanulmányi eredményekkel, ahol magas a szegregáció szintje. Azokban az iskolákban, ahol rosszabb társadalmi-gazdasági helyzetű diákok tanulnak, sokkal magasabb az iskolaelhagyási arány, és ennek a hatása annyira erős, hogy még azok a diákok is gyakrabban lesznek korai iskolaelhagyók, akik egy másik, jobb helyzetű iskolában végzettséget tudnának szerezni.
Korai differenciálódás
A korai differenciálódás szintén növeli a korai iskolaelhagyók arányát: egyrészről különösen a hátrányos helyzetű és, vagy migráns vagy kisebbségi háttérrel rendelkező tanulók számára jelent gondot, hiszen azelőtt válnak el az akadémiai és szakképzési utak, mielőtt meg tudnák szerezni azokat a nyelvi, kulturális és szociális készségeket, amikkel ki tudnák képességeiket bontakoztatni. Veszélyt jelent ezen kívül az, hogy azok a diákok, akik nem megfelelő utat választották, kiesnek a rendszerből az átjárhatatlanság miatt.
Ördögi kört indíthat el az is, hogy nem érvényesül a jobban teljesítő diáktársak húzóhatása a tanulásban, valamint, hogy a tanárok kisebb elvárásokkal fordulnak a rosszabbul teljesítő diákok felé, és a diákok az elvárásoknak megfelelően, még rosszabbul kezdenek el teljesíteni. Szintén veszély, hogy a jobb tanárok jellemzően az akadémiai programokban tanítanak.
Korai nevelés (óvoda)
Minél hosszabb időszakon át járnak a gyermekek korai nevelő intézményekbe (óvóda, bölcsöde, baba-mama házak, közösségi játszóházak), annál érettebben kerülnek az iskolába. Ez különösen a migráns vagy a hátrányos szociális helyzetben élő gyermekeke számára különösen fontos, mert a korai nevelő intézményekben nyelvi készségeket sajátíthatnak el, illetve fejleszthetik szociális készségeiket is.
Átjárható oktatás
Fontos, hogy szerkezetileg rugalmas legyen, hogy könnyű legyen az átjárás az akadémiai, technikai és szakképzési programok között, illetve a felsőoktatási és középfokú programok között. Különösen fontos az is, hogy a végzettségek és bizonyítványok reflektáljanak a munkaerőpiaci igényekre.
