Az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop) idén megjelentetett kiadványa – hasonlóan a korábbi évekhez – a legfrissebb nemzetközi statisztikai adatokon alapulva hasonlítja az európai országokat a szakképzéssel és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos indikátorok alapján.
Az idei kiadvány keretében 33 staitisztikai indikátor alapján kerülnek mérlegre az Európa 2020 Stratégia céljai megvalósítása irányába tett erőfeszítések.
A magyar szakképzés helyzetére vonatkozóan az alábbi angol nyelvű táblát érdemes tanulmányozni, amely a fent említett témákban vizsgálja hazánk helyzetét az európai átlaghoz viszonyítva. Az EU27 átlagot a 100 érték jelöli, és a számok ennek százalékában mutatják a hazai indikátorokat.
Magyarországra vonatkozó szakképzés-politikai adatok ábrája.
Magyarországra vonatkozóan érdemes kiemelni
- A szakképzési rendszer hozzáférhetősége, vonzereje és rugalmassága szempontjából megállapítható, hogy az elmúlt évekhez képest tovább nőtt a munkahelyi és iskolai képzés kombinációjában részt vevő szakképzettséget szerző diákok aránya (63,4% vs 69,7%), míg az EU-s átlag fél százalékkal csökkent (27% vs 26,5%).
- Az egész életen át tartó tanulás szempontjából egy átlagos magyar felnőtt – hasonlóan a korábbi évekhez – harmadakkora eséllyel vesz részt oktatásban-képzésben, mint európai társai, azonban a 2010-es adatokhoz képest némi javulást figyelhetünk meg ezen a téren, még ha a korábbi, 2006-os szintet nem is sikerült elérni (3,8% vs 3%).
- A készségfejlesztés és a szakképzés munkaerőpiaci relevanciája szempontjából érdemes kiemelni, hogy a legutóbbi adatfelvétel óta Magyarországon az egy tanulóra eső, szakmai alapképzésre fordított kiadások mértéke közel 10%-al emelkedett (3.383 EUR vs 3.686 EUR), de az európai átlagtól még így is messze van (8.586 EUR).
- A felsőfokú szinten (ISCED 5B) szakképzettséget szerzők aránya a 30-34 éves korosztályban az elmúlt években közel duplájára emelkedett (1,9%), de még így is jelentősen alatta marad az uniós átlagnak (8,7%)
- Az általános foglalkoztatási és elhelyezkedési trendek tekintetében sajnos a korai iskolaelhagyók aránya tovább növekedett a 2013-as adatok szerint (11,8%), korábbi előnyünket elveszítve így az európai uniós átlagot hozzuk (11,9%).
- A 30-34 éves korosztályban tovább emelkedett a felsőfokú végzettséggel (ISCED 5-6) rendelkezők aránya (31,9%), így elmondható, hogy 2013-ra sikerült meghaladni a kitűzött nemzeti célértéket (30,3%), azonban az uniós átlagtól (36,8%), illetve 2020-ra elérendő céltól (40%) még jelentős mértékű lemaradást mutat hazánk.
- A 20-64 évesek foglalkoztatási rátája 2010-hez képest 1 százalékponttal emelkedett (63,2%), de az európai uniós átlagot még mindig nem éri el (68,3%). A magyar 20-34 évesek munkanélküliségi rátája az uniós átlag alatt van (13,9% vs 15,1%), sőt a legutóbbi adatfelvételhez képest arányuk csökkent.
- A „NEET” (nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben nem részesülő) fiatalok aránya ezzel szemben kedvezőtlenebb képet mutat, 2010-hez képest hazánkban arányuk jóval nagyobb mértékben növekedett, mint az európai uniós átlag. A 18-24 éves korosztály egyötöde sorlható ebbe a kategóriába.
Az európai országok szakképzési vezetőinek (Directors General for Vocational Education and Training, DGVT) Rigában rendezett áprilisi találkozójának fő témája a modern technológiák és innováció szerepe volt a szakképzésben, valamint az egész életen át tartó tanulás hozzájárulása a gazdaság fejlesztéséhez. „A XXI. század analfabétája nem az írástudatlan lesz, hanem az, aki nem tud tanulni, felejteni és újratanulni.” – idézték Alvin Toffler, amerikai jövőkutató, híres mondatát a találkozón.
Forrás:
http://www.cedefop.europa.eu/en/publications-and-resources/publications/5545
http://www.cedefop.europa.eu/en/news-and-press/news/dgvt-meeting-riga-discusses-key-targets-2020
