• Főoldal
  • Rólunk
    • Küldetésünk
    • Tevékenységünk
    • Munkatársak
    • Partnereink
  • Elérhetőségek
Oktatásfejlesztési Observatory Központ
Observatory Centre For Educational Development
  • Projektek
    • ABCD
    • LEVEL UP!
      • Level Up! HÍREK, ESEMÉNYEK
    • PAL
      • Letölthető tanulmányok
      • Hírek
      • Események
    • SEQUENCES
      • SEQUENCES HÍREK, ESEMÉNYEK
  • Korábbi projektek
    • PRALINE
    • proAbility
    • ReferNet
      • A ReferNet hálózat felépítése
    • EWT
    • IQFET
    • PSIVET
    • QALEP
    • JobArt TtT
    • TTNet
    • Defining VET Professions
    • ACVCD
  • Tanulmányok
    • 2017
    • 2016
    • 2015
    • 2014
    • 2013
    • 2012
    • 2011
    • 2010
    • 2009
    • 2008
    • 2007
    • 2005-2006
    • 1998-2004
    • Szakértői munkák
      • ‘Financing training in Europe’ (Képzésfinanszírozás Európában) (2011)
      • A tanulási eredmények alapú megközelítés alkalmazása Európában – összehasonlító elemzés (2014)
      • Tanonc- és gyakornoki képzés Európában (2013)
  • Információtár
    • Magyar-angol szakszótár
    • Szakképzési bibliográfia
    • Honlaptérkép
    • Linkgyűjtemény
RSS EN HU

OECD foglalkoztatási kilátások, 2014

2015-01-16

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2014 év végén tette közzé az ún. Employment Outlook 2014 c. foglalkoztatási kilátásokkal foglalkozó kiadványát. A jelentés áttekintést nyújt az OECD-térség és néhány fontosabb feltörekvő gazdaság elmúlt időszakban jellemző munkaerőpiaci trendjeiről és rövidtávú kilátásairól. A kiadvány azt is vizsgálja, hogy hogyan érintette a gazdasági válság a kereseteket, összehasonlítja az országokat munkahely-minőségi szempontból, foglalkozik a nem tartós foglalkoztatás okaival és következményeivel, valamint becsléseket közöl a képesítések és készségek munkaerőpiaci kimenetekre gyakorolt hatásáról.

A kiadvány összefoglalója elérhető számos nyelven, köztük magyarul is, eszerint a kiadvány legfontosabb pontjai a következők:

 

Továbbra sem teljes a munkaerő piaci fellendülés az OECD térségbenA munkanélküliség az OECD országok zömében továbbra is jóval meghaladja a válság előtt mért szinteket annak ellenére, hogy a foglalkoztatás növekedése terén fellendülés tapasztalható. 2014 hátralévő részében és 2015-ben a munkanélküliség szerény mértékű csökkenése várható. A magas szintű munkanélküliség tartós fennállása egyes országokban a strukturális munkanélküliség növekedéséhez vezetett, ami valószínűleg nem fordul át ellenkező előjelűbe a gazdasági növekedés élénkülésének hatására, mivel humántőkevesztést és csökkenő álláskeresési motivációt eredményezett, különösen a már hosszú ideje munka nélkül lévők körében. Az OECD térség egészét tekintve 2013 utolsó negyedévében 17,2 millió ember – a munkanélküliek több mint egyharmada – 12 hónapig vagy még hosszabb ideig volt munka nélkül. Ez a szám majdnem a kétszerese a 2007 ben mértnek. Ezen fejlemények tükrében a kereslet élénkítését továbbra is kulcsfontosságú politikai prioritásnak kell tekinteni azokon a területeken, ahol a fellendülés kevésbé volt erőteljes. Mindezt a strukturális munkanélküliség leküzdését célzó megerősített intézkedéseknek kell kísérnie. Prioritást kell adni az elhelyezkedés terén jellemzően komoly akadályokkal küzdő és a gazdaságilag aktívak köréből legnagyobb valószínűséggel kieső tartósan munkanélkülieket célzó foglalkoztatási és képzési intézkedéseknek.
A reálbérek növekedése jelentősen lelassultSokaknak azok közül, akinek sikerült megtartania az állását, a válság következtében lassabban nőtt vagy akár csökkent is a reálkeresete. A munkanélküliség tartós növekedése számos OECD országban erős lefelé irányuló nyomást gyakorolt a reálbér növekedésre. Ez számos országban, de különösen az eurótérségben elősegítette az egységnyi munkaerőköltség csökkenését és ennek következtében a külső versenyképesség javulását. A további bérkorrekció, különös tekintettel az alacsony inflációs szintre, fájdalmas bércsökkentéseket kívánna meg, és növelné a dolgozó szegények számát. A versenyképesség, a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzéséhez politikák egész sora szükséges. A fellendülést ösztönző szilárd makrogazdasági politikák mellett ezek az alábbiak: az áru  és szolgáltatáspiaci verseny növelését szolgáló reformok; az állás nélkül maradt dolgozók új foglalkoztatási területekre való áttérésének segítése, valamint az alacsony fizetésű munkavállalók jövedelmének növelése.
Ösztönözni kell a munkaszínvonal javításátA munkaerő piaci teljesítmény értékelésekor a munkalehetőségek számát és színvonalát egyaránt figyelembe kell venni, azaz a politikáknak a több és magasabb színvonalú munkát adó munkahelyek megteremtését kell ösztönözniük. Egy újonnan kidolgozott elméleti és operatív keretrendszer három dimenzióban méri a munkaszínvonalat: a jövedelmek szintje és eloszlása, a munkaerő piaci biztonság, valamint a munkakörnyezet színvonala alapján. Az egyes országok között hatalmas különbségek figyelhetők meg a fenti dimenziók mindegyikében, ám a munkaszínvonal és a munkahelyek mennyisége között nem látszik számottevő kompromisszum: néhány ország mindkét tekintetben jól teljesít. Ugyancsak jelentős különbségek figyelhetők meg az országokon belül a munkaszínvonalban a társadalmi gazdasági csoportok között. A fiatal, alacsonyan képzett munkavállalók és az átmenetileg foglalkoztatottak esetében a hátrányok halmozottan jelentkeznek. Ezzel szemben a magasan képzett munkavállalók előtt nemcsak több munkalehetőség áll nyitva, hanem ezek egyben a legmagasabb színvonalú munkák is. A jövedelmek szintje és eloszlása a növekedést ösztönző politikák szerepétől, az oktatáshoz való hozzáféréstől és az oktatási színvonaltól, a bérszabályozó intézmények jellegétől (pl. minimálbér, kollektív szerződés), valamint az adó  és járulékrendszerek szerkezetétől függ. A munkaerő piaci biztonságot a foglalkoztatásvédelem, a munkanélküli ellátások (munkanélküli segély és végkielégítés), valamint az aktív munkaerő piaci politikák összjátéka határozza meg. A munkakörnyezet színvonalát nagymértékben meghatározza a munkahelyi egészségügyi problémák megelőzését szolgáló foglalkozás egészségügyi és munkavédelmi szabályozások hatékonysága, de emellett a társadalmi párbeszéd és a munkáltató társadalmi felelősségvállalásának mértéke is.
Az átmeneti foglalkoztatás túlzott mértékű igénybevétele károsan hat az egyénekre és a gazdaságraA nem tartós foglalkoztatás – azaz minden olyan foglalkoztatási forma, amely nem állandó vagy nyílt végű szerződésre épül – rugalmasságot biztosít a cégeknek ahhoz, hogy munkavállalóik számát a gazdasági helyzet változásaihoz igazítsák. Lehet ez önkéntes választás is azon munkavállalók számára, akik az ilyen típusú szerződések nyújtotta rugalmasságot részesítik előnyben. A nem tartós foglalkoztatásra irányuló szerződések túlzott mértékű alkalmazása azonban káros hatást gyakorolhat az esélyegyenlőségre és a hatékonyságra egyaránt. Az ilyen típusú szerződéssel foglalkoztatott munkavállalók gyakran magasabb fokú munkabizonytalansággal szembesülnek tartós foglalkoztatásra irányuló szerződés alapján foglalkoztatott társaiknál. A cégek pedig kevesebbet ruháznak be a nem tartósan foglalkoztatottakba, ami viszont visszafoghatja produktivitásukat és az emberi tőke fejlődését. A globális pénzügyi válságot megelőző két évtized folyamán számos országban vált elterjedtté a nem tartós foglalkoztatás azzal párhuzamosan, hogy a kormányok a munkaerő piaci rugalmasságot jórészt a nem tartós foglalkoztatásra irányuló szerződésekre vonatkozó szabályozások enyhítésével kívánták ösztönözni, miközben változatlanul hagyták a tartós foglalkoztatási szerződésekkel foglalkoztatottakra vonatkozó viszonylag szigorúbb feltételeket. A tartósan és nem tartósan foglalkoztatott munkavállalók közötti munkaerő piaci szakadék szűkítését célzó politikai lehetőségek között szerepel az átmeneti szerződések alkalmazásának szigorúbb szabályozása az állandó foglalkoztatottak elbocsátására vonatkozó szabályozások enyhítésével párhuzamosan. A továbbiakban a különböző szerződésekből fakadó felmondási költségek harmonizálása egy egyetlen vagy egységes szerződés bevezetésével érhető el. A fenti lehetőségek mindegyike a megvalósítási nehézségek leküzdésével jár együtt és megkívánja a kiegészítő reformok hatékony végrehajtását.
A végzettség és a készségek egyaránt számítanak a korai és a későbbi munkaerő piaci eredmények szempontjábólAz OECD felnőttek készségeit vizsgáló nemzetközi felmérése új meglátásokkal szolgál arra vonatkozóan, hogyan járul hozzá az iskolai végzettség és a különféle készségek megléte a 16–29 év közötti fiatalok két legfontosabb munkaerő piaci eredményéhez: az iskolából való kimaradás és a munkából való kiesés kockázatához, valamint, ha dolgoznak, az órabér szintjéhez. A megállapítások alátámasztják egyrészt a magasabb iskolai végzettség megszerzése ösztönzésének, másrészt az olvasási szövegértési készségek, a számolókészség és a problémamegoldó készség fejlesztésének, valamint a fiatalok tájékoztatása javításának fontosságát tanulmányi területük kiválasztásakor. A munkatapasztalat, valamint az általános készségek már a pályakezdés elején is pozitívan hatnak a bérekre. Ennek ellenére azonban számos országban megfigyelhető, hogy kevés fiatal ötvözi a munkát a tanulással, és a legtöbb dolgozó diák nem formális programok, pl. szakképző tanfolyamok vagy gyakornoki programok keretében szerez munkatapasztalatot. Mindez arra enged következtetni, hogy ahhoz, hogy a diákok közelebbről is megismerjék a munkaerőpiacot, nem elég munkaalapú modulokat bevezetni vagy azokat kiszélesíteni a szakképző tanfolyamok és gyakornoki programok keretében, hanem azokat az intézkedéseket is meg kell erősíteni, amelyek megkönnyítik a diákok számára a munkatapasztalat szerzését. Ilyen intézkedés lehet például a részidős munkavállalók felvételét gátló akadályok eltávolítása a cégek útjából, valamint adókedvezmények bevezetése egy bizonyos óraszámot ledolgozó diákok számára.

Forrás: OECD

A teljes jelentés angol nyelven elérhető az alábbi linken:

http://www.oecd.org/els/emp/oecdemploymentoutlook.htm

Az országonkénti összefoglalók elérhetőek itt:

http://www.oecd.org/els/emp/oecd-employment-outlook-country-notes.htm

A magyar helyzetet összefoglaló kétoldalas angol nyelvű kiadvány elérhető az OECD honlapján, ez a következőket emeli ki:

Ugyan csökkennek a munkanélküliségi mutatók, de fontos ezeknek a trendeknek a fenntartása.

Magyarországot a többi OECD országnál jobban érintette a gazdasági válság hatása; a munkanélküliségi mutatók rekordmagasságot értek el a válság tetőfokán, de mára már visszatértek a válság előtti szintre, az OECD átlag környékére, ami kb. 8%. A munkanélküliségi mutatók leszorítása nagyrészt a kiterjesztett közmunkaprogram következménye, bár ennek valós, hosszú távú munkaerőpiaci hatásai ismeretlenek. A foglalkoztatási ráta, ami Magyarországon jellemzően alacsony, a közmunkaprogram miatt 60% fölé emelkedett. Ugyanakkor a tartós (legalább 12 hónapig fennálló) munkanélküliség, mely már a válság előtt is magas volt, 50% fölötti szinten van. A fiatalokat sújtó munkanélküliség ugyan javult (30%-ról majdnem 20%-ra csökkent), de a NEET-fiatalok aránya 3 százalékpontos növekedést mutatott a válság kezdetéhez képest.

A munkakörülmények javítása kiemelkedően fontos – áll a jelentésben.

A munkavállalók életük jelentős részét a munkahelyen töltik, ezért a munka minőségének javítása nagymértékben befolyásolja az életminőséget. A 2014 OECD Employment Outlook részletesen, három dimenzió mentén vizsgálja a munkakörülményeket az OECD-országokban: kereset, munkaerőpiaci biztonság és munka-minőség.

Magyarország a leggyengébb mutatókkal rendelkező OECD-országok között van, még a régió többi országával összehasonlítva is. A kereseti-dimenzióban elért alacsony mutató egyrészt az alacsony átlagos kereset eredménye, másrész a viszonylag nagy kereseti különbségeké. A munkaerőpiaci biztonság szintén alacsony fokon áll, ennek oka a magas munkanélküliségi kockázat és az átlag alatti munkanélküli biztosítás együttesében keresendő; a munkanélküli ellátásban résztvevők alacsony száma az ellátás rövid időtartamának következménye. A munkakörülmények tekintetében hazánk szintén meglehetősen rosszul teljesített, aminek oka főként a munkavállalók nagy része által terhesnek ítélt munkahelyi elvárások.

Emelkedő munkaerőpiaci dualitás

A 2014 OECD Employment Outlook tüzetesen vizsgálja a munkaerőpiacok dualitását: bár hazánkat ez kevéssé érintette az elmúlt évtizedekben, és az OECD átlagnál ma is jóval alacsonyabb a határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya, az ilyen szerződések hányada folyamatosan emelkedik: 2006 óta 10 százalékponttal emelkedett arányuk az újonnan megkötött szerződések között.

 

Európai hírek, Hazai hírek, Kiadványok, tanulmányok | Címkék foglalkoztatás, OECD, oktatás

Németh Ildikó

« Előző Következő »
  • Címkék
  • Rovatok
  • Hírarchívum

adatbázis alacsonyan képzettek befogadás Cedefop Cedefop esemény Cedefop kiadvány Cedefop tájékoztató duális képzés EAEA egész életen át tartó tanulás előrejelzés Erasmus esélyegyenlőség ET2020 Európai Unió felnőttképzés foglalkoztatás hátrányos helyzet hírlevél Ifjúsági Garancia ifjúsági munkanélküliség IKT jogszabály jó gyakorlatok konferencia korai iskolaelhagyás képesítési keretrendszer képzés készségek minőségbiztosítás mobilitás munkaerőpiac OECD oktatás pályaorientáció pályázat ReferNet statisztika szakképzés szakmai gyakorlat tanulószerződéses gyakorlati képzés tanárképzés továbbképzés verseny vállalkozói készségek

Cedefop hírek Események Európai hírek Hazai hírek Hírlevelek Kiadványok, tanulmányok Observatory projektek Pályázatok ReferNet Uncategorized

  • 2018
  • 2017
  • 2016
  • 2015
  • 2014
  • 2013
  • 2012
  • 2011

Határidők

Nincsenek bejegyzések.
Ez a Budapesti Corvinus Egyetem Oktatásfejlesztési Observatory Központjának honlapja.

Tevékenységünkről bővebben
Elérhetőségeink
Honlaptérkép

Copyright © 2018